Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


14.fejezet

14.Fejezet

A fellépés és A bál (kezdete)

Eljött a fel lépés napja. Ezzel a nyár is… Manamival elindultunk a fellépésre, és útközben találkoztunk Castiellel, és Lys-zel.

-Ti meg mit csináltok itt? – kérdeztem lenéző hangon.

- A fellépésre jöttünk, hogy megnyerjük a versenyt, vele együtt a nyereményt! – mondta a vörös.

- Az kár, mert mi fogjuk elvinni a fődíjat!

- Ezt meg honnan veszed?

- úgy hogy csináltunk egy zenekart Manami-val és jobban fogunk hangzani mint ti! – ekkor szólították Castielt, és Lysandert, hogy ők jönnek. – sok szerencsét! Szükségetek lesz rá! – Castiel egy mogorva pillantással felment a színpadra. Nagyon jók voltak.

- Mi jövünk! Hozd a gitárodat! én kirakom a dob készletemet!

- Oké! – Felmentünk a színpadra, és Castiel ledöbbenten nézett minket, ahogy együtt éneklünk és játszunk Manamival. Az este további része izgalommal telt. Az eredmény hirdetésen felhívtak Engem, Manamit, Castielt, és Lysandert.

- ééééééééés a győőőztes… a Kamania! Gratulálunk! Nyertek eeeeegy dobverőt!

-… Manami, ugye te is arra gondolsz amire én? – mondtam miközben elvettük a dobverőket-

- Azt hiszem igen… 3.. 2.. 1.. TÁMADÁS!!!!!

*miután szétvertük a műsor vezetőt…*

Hazamentünk, És Manami nálam aludt. Eljött a bál elseje… Manami selymes megnyugtató hangjára ébredtem.

-Kameko…! Kameko…! Kelj fel!

- Neeheheeeem akarooook!

- Ugyan már! Csak még nem vagy túl Castielen! Ezért ma elmegyünk a bálba!

- De nincs párom akivel elmenjek!

- Ezért megyünk el hogy szerezzünk neked valakit aki elfeledteti veled Castielt!

- Fáradt vagyooook!

- Kameko, ez is csak azért mondod mert szomorú vagy!

- Nem, hanem azért mert még csak 6:00 van!

- Jah… tényleg… hehe… Na de akkor is meg kell még csinálnunk a hajunkat, a maszkot, a szárnyakat, és még el kell mennünk a plázába!

- Na jó! – fel keltem, fel vettem kedven halál fejes fekete pulóveremet, és elindultunk a plázába. Bementünk, a viktoriánus kori részlegbe, *igen Lysander is innen szedi a ruháit…* és kiválasztottuk a megfelelő ruhát. Az enyém Vörös színű, fekete csipkével az alján, és még volt hozzá egy könyökig érő vörös kesztyű. Manami ruhája, világos kék volt, fehér selyem rózsákkal díszítve, és neki meg világos kék kesztyűje volt, és fehér csipke, a szoknya szegéjén. Bementünk a jelmez boltba, én egy démon szárnyat vettem, Manami meg angyal szárnyakat. Hazamentünk és mire elkészültünk, el is indulhattunk. Vittem magammal Rockot, is mert mért ne?

*(Rock gondolata* ohh ne! Manami is jön?!  így már nehezebb lesz…* Elindultunk a bálba. Rock a macskahordozó, divatos táskában pihent. Miután odaértünk, Manamit már sehol nem láttam. sok emberen volt: vámpír fog, angyal szárny, ördög szarv és köpeny. Nem figyeltem miközben mentem, ezért bele botlottam egy szőke hajú fiúba.

- Oh bocsi! nem figyeltem! Ne haragudj!

- Semmi baj! – eközben elindult egy nagyon jó zene. – Imádom ezt a számot! Táncolunk?

- Rendben! - *(Rock gondolat) Jaj ne! Ez nem Castiel! Nem így akartam! szerencse hogy ki tudom nyitni az ajtót.* Ekkor Rock Elfutott, én még táncolni se tudtam. Rock után futottam és láttam ahogy Castielhez dörgölőzik.

- Úgy tűnik a macskám a bunkókat kedveli!

- Úgy tűnik a macskádnak jó ízlése van!- Felvettem Rockot, és elindultam felhívni Manamit.

~Szia Man! Hol vagy?

~ ohh Kam! Épp egy fiúval táncoltam aki megadta a számát! – közben nem vettük észre hogy egymás mellett állunk. Megfordultam, és akkor vettem észre hogy ott áll mellettem. Felnevettünk és elmentem haza. Man még maradni akart. Kaptam este Mantól egy SMS-t hogy holnap mennyünk a Gellért hegyre.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.