18.Fejezet
18.Fejezet
reggel telefonom csörgésére ébredtem.
-Ki vagy, és mért titkos a számod?
- Kameko, a Tizedes vagyok! Gyere a parkba! Minél előbb!
- oké.. – letettem, elkészültem, majd elindultam a parkba.
*a parkban*
- Helló Tizedes!
- Szia Kameko! Emlékszel, mikor régen még biciklivel trükköztél?
- Természetesen emlékszem! Mért kérded?
- Ezért! – elő vett egy BMX bringát, én csak le döbbentem és néztem – Elkápráztatsz minket?
- Persze! – Elmentünk a pályára, és elkezdtem trükközni.
Castiel:
Sétáltam Lys-zel a parkban, és láttam hogy egy hosszú hajú lány elképesztő mutatványokat mutat bringán. A magasból leugratott a bringával, be farolt, és csak ekkor vettem észre hogy Kameko az.
-á! szia Cast! Mizu van?
- Kameko! De jól bringázol!
- Köszi! Na de vége a műsornak, mennem kell skacok! – fordult a tömeghez – megyünk valahova?
- Gondoltam hogy mehetnénk sétálni egyet!
- Jól hangzik Menjünk! – elindultunk sétálni, és közben beszélgettünk, amíg…
Kameko!:
Sétáltunk Castiellel, mikor valami nagyba ütköztem. A nagy ember lenézett, és elcsodálkozott.
- Fekete Démon…?
- Nagy kutya?! – néztem vissza az emberre aki régen segített rólam, de erről majd később – Mit keresel te itt? – és a nyakába ugrottam
- Kam, ő meg ki? – kérdezte Castiel
- ó… ő itt Nagy kutya, Had mondjam el a történetet! Kis ovis koromban, épp homokoztam… *hullámzó kép* … mikor a nővérem bele akasztotta a pulóverembe a zászló kampóját, és mikor azt elengedte, felhúzott, és a zászlónál kötöttem ki. Az egész ovi rajtam nevetett, még az óvó nénik is. Le akasztottam magamat, és ki rohantam az oviból. Leültem a járda szélére és sírtam. De oda jött hozzám Nagy kutya, meg simította a fejem, és leguggolt hozzám. Azt mondta hogy, „Mi a baj?” válaszom erre „A nővérem meg alázott… Senki sem szeret! De ez téged mért érdekel?” mondtam sírva. „Gyere velem!” Elvitt egy sikátorba, ahol ott várt a banda. Egy rózsaszín hajú lány, név szerint Rózsaszín Halál. Egy barna neve Sötét gyilkos, na meg egy szőke lófarkas lány is akinek a neve viszont Arany Vérű. És még sokan mások… Azután együtt segítettünk másokon, velük lógtam, ők lettek a családom! – mondtam
- Így van! És Fekete Démon, ő meg ki?
- őőőő… ő itt Vörös… Vörös Farkas! – Cast egy „ezért még megfizetsz” arckifejezést vágott rám, én meg csak mosolyogtam ártatlanul. – Na de hogy van a banda?
- Látni szeretnéd őket? Akkor gyere velem! Te is Vörös! – elindultunk, és beértünk egy sikátorba. Ott volt a banda. Mindenki felnézett, és az unott arckifejezésről, átváltott meglepődötté, és örömmé. Mindenki azt kiabálta „Fekete Démon! Visszajöttél? Úgy hiányoztál!”
- Sziasztok! – átöleltek a többiek
- Démon ő meg kicsoda? – kérdezte Rózsaszín Halál.
- ő itt Vörös Farkas! – Castiel csak a falnak dőlt keresztbe tett kézzel – Óóó srácok! Annyira hiányoztatok!
- Nincs kedved velünk jönni egy bevetésre mint régen? – Kérdezte Nagy Kutya
- De! Vörös Farkas is jöhet?
- Persze, csak ne rontsa el a tervünket! – ezután megbeszéltük, hogy elmegyünk a Szuper Marketbe, és az ottani boltokat ki raboljuk. Amikor eljött a pillanat, hogy elmenjünk Castiel félre húzott.
- Kam, ez szerintem nem jó… ezt nem kellene csinálnod!
- Figyelj, ők voltak azok akik segítettek rajtam miután a Tizedes elment. Ez a minimum!
- De Kam…
- Ha nem tetszik el lehet menni! – elfutottam, mert már mennem kellett.
Castiel!:
*Másnap dél után…*
álltam a „Banda” sikátorában, és reggel megérkeztek Kamekoék.
-No nekem mennem kell! Szia Vörös! – mondta Kam, és egy puszit nyomott a homlokomra, és én el mosolyodtam. Persze, most vettem észre hogy az emberek furán néztek rám.
- Mit képzelsz magadról? – mondta dühösen a rózsaszín hajú
- Mi van? – Nagy kutya, oda jött hozzám, és a falhoz szorított.
- Fekete Démon hozzánk tartozik! Nem hozzád! – emelte fel kezét Nagy Kutya, hogy be húzzon egyet. Sajnos erősebb volt nálam. Ekkor Kameko hangját hallottam meg.
- Ájj! – lökte félra a „Kutyát” – Mit csináltok itt?
- Démon, ez nem az aminek látszik!
- De, az! Most mi elmegyünk! – Kam, megfogta a csuklóm, és nagy erővel elhúzott. – Bocsáss meg Cast, hogy ilyen helyzetbe hoztalak!
- Semmi baj!