Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4. Fejezet

4.Fejezet

Deborah

Csodás volt a randi Castiellel. Reggel amikor épp indulni akartam Hétfőn a suliba Castiellel találtam magamat szemben.

-Probléma lenne ha elkísérnélek a suliba?

- Azt hiszem nem!

- Remek! – Belém karolt és együtt elindultunk. Csodásan éreztem magamat. Mindenki minket nézett de nem érdekelt. Annyi érdekelt hogy összejöttünk Castiellel. Nathaniel, megbámult minket, ahogy Iris, az ikrek és a tanárok.

Nagyon picit zavart de inkább mentem tovább Castiellel. én bementem órára, ő meg ki ment az udvarra. Minden lány oda sereglett hozzám. Szerintem Castiel rajongói voltak.

-Mit művelsz Castiellel?

- Mi?

- Ő a miénk!

- Wath the fuck?! – meg akartak verni. én kikerültem az ütéseiket. nem akartam őket bántani ezért csak védekeztem.

megint tömeg lett körülöttem. *Te jó pokol! mi lett ezekkel?* az egyik ki gáncsolt. én csak ültem a földön és pajzsként magam elé tartottam a kezemet. Castiel megjelent.

-Ti meg mit műveltek a barátnőmmel?! – erre hátranézett a felbőszült rajongói hadsereg én meg fel álltam *Castiel a barátnőjének nevezett?!* .

- Hadjátok békén! – oda rohant hozzám és átölelt eloszlott a tömeg és a rajongók is elmentek.

- Egyedül is elintéztem volna!

- (nevet) azt meghiszem!

- Köszi hogy segítettél. – mondtam mosolyogva.-

- Tudod milyenek a rajongók! sajnálom hogy letámadtak, csak Lysanderrel csináltunk régebben egy bandát ami egyre híresebb, és… ők értem rajonganak.

- Semmi baj! - odajött Castielhez egy fura lány.-

- Szia Castel!

- Deborah te meg mit csinálsz itt?

- ő Castiel ő meg ki? – kérdeztem.-

- Ő itt Deborah. a volt barátnőm…

- Ohh.

- Castiel szeretném újra kezdeni a kapcsolatunkat!

- Nekem barátnőm van! Amúgy is te szakítottál velem.

- Ki a barátnőd?

- Itt áll mellettem. ő itt Kameko. – Deborah elviharzott. örültem hogy elment. Ez volt az utolsó nap a suliban, mert téli szünet jött. Amikor vége lett a napnak elmentem ajándékot választani Castielnek. ° Eközben a parkban Castiel, és Deborah találkoztak. °

- Szia Deborah!

- Csá Castiel! Hol a barátnőd?

- Haza ment.

- Szóval nem tudja hog mit csinálsz és hogy hol vagy?

-Ő nem. Miért?

- Ezért! – Megcsókolta Castielt. Én haza felé tartottam a vásárlásból. Vettem egy szív alakú párnát amire az volt írva hogy Castiel és Kameko örökké együtt. Beszereztem két jegyet Castiel kedvenc zenekarához az első sorba, úgy gondoltam örülne neki. A parkon át mentem haza hogy fel idézzem az emlékeket az első randin Castiellel, mikor megláttam hogy pont ott csókolózik Deboráhval ahol mi szürcsöltük a forró csokit, elejtettem az ajándékos zacskót és belőle kiesett a párna. Castiel meglátott engem. Én sírva futottam haza. Castiel utánam kiabált.

- Ne Kameko! Ez nem az aminek látszik!

- Minden fiú ugyan olyan! Mindegyik! – Kiabáltam sírva. Castiel felvette az ajándékot, és elviharzott Deborahtól *(Deborah gondolatai) Ezaz! Ez a csitri már nem fog zavarni többé!* és elmosolyodott. Futottam haza sírva. mikor beértem a házamba, beleugrottam az ágyamba, a fejemet beletemettem a párnáim közé és elkezdtem sírni. *Ez lesz a legrosszabb karácsonyom!* kiírtam Facebookra hogy megcsalt engem Castiel. Kimentem a konyhába felnyitottam egy üveg bort. Általában nem szoktam inni de ide kívánkozott egy kevés alkohol. odamentem a laptopomhoz egy borospohárral a kezemben és megnéztem a kommenteket a Facebookon. Nathaniel: Castiel nem jó fajta de ez még tőle is sok!

Iris: ó te szegény átmegyek hozzád! – Ekkor belépett az ajtón Lysander.

-Kameko te sírsz?

- Hány fiúnak van még kulcsa a lakásomhoz?!

- őőő erről később. Figyelj hallottam Castieltől hogy mi történt. Az nem az volt aminek látszott!

- Nem érdekel! – elővettem egy pisztolyt a párnám alól, és ráfogtam.

- Kameko ne csinálj őröltséget!

- Tünny innen vagy használni fogom! – Lysander elfutott én meg óriási sírásba kezdtem és visszaírtam Irisnek.

- Nem kell! majd kiheverem! :D – Álomba sírtam magam miután kikapcsoltam a laptopom. Másnap gondoltam hogy sétálni megyek. Megnéztem a postámat mielőtt elindultam volna. Jött egy ajándék csomag anyukámtól. egy cetlit találtam volt rá írva egy kis szöveg.

Kedves Lányom!

Tudom még nincs karácsony,

de, hogy ne kelljen bajlódni az

ajándékkal most elküldöm neked!

Boldog Karácsonyt Szívem!

Mintha olyan boldogan kezdődne. Volt a csomagban egy bors spray és egy halom csoki. Egy virág, és még egy parfüm . elindultam a Bors spray-el a kezemben sétálni a parkba. De ott találkoztam Castiellel.

- Figyelj ami tegnap történt nem…

- Te szemét! – egy övön aluli csapást mértem neki a lábammal. (tökön rúgtam) ő összegörnyedt a földön, és le fújtam a bors spray-el, és elviharoztam. Dühös voltam… eléggé nagyon… de inkább szomorú… Castiel örülhet hogy nem pisztolyt vittem  magammal. *(Castiel gondolatai) jogosan dühös rám de ez őrült egy lány, de még mindig szeretem.* megint rámtört a sírás, mint a gyilkosságnál a rendőrök. Szomorúan tértem haza a sétából és megettem az összes csokit amit anyukám küldött. Felnyitottam még egy üveg bort, amikor SMS-em érkezett. Castiel írta… legszívesebben nem olvastam volna el, de kíváncsi voltam mit írt.

- Gondoltam rád írok mert ha élőben nem hallgatsz meg itt talán igen. Deborah csókolt meg akaratom ellenére! hidd el még mindig szeretlek!

- jó kifogás! És ha igaz lenne miből hinnéd hogy ilyen könnyen megbocsátok?

- Gyere holnap a parkba. – Nem akartam elmenni de jött egy újabb SMS-em Lysandertől.

- Higgy Castielnek! Deborah lefogta és megcsókolta! Csak azért akar újra járni Castiellel mert ő egy rocksztár!- nem tudtam hogy higgyek-e nekik de másnap a zsebemben a bors spray-el elindultam a parkba. Nemtudtam mire számíthatok. Azt mondták hogy éjszaka menjek, eléggé féltem. Ekkor jött egy óriási felvonulás, egy szerelmes zenét játszó zenekar, és Castiel mellettük.

- Kameko! Megbocsáltasz és újra járhatunk? – ekkor elképedve néztem rá és adott nekem egyet a kedvenc virágomból ami a fekete orhcidea. a tömeg felsóhajtott. *így nem mondhatok nemet!* elpirultam és válaszoltam neki.

- Re-rendben! – és megcsókolt. a tömeg felsóhajtott, és Lysander mutatta hogy eleget tettek, és elmehetnek. A zenekar tovább maradt és játszott. Ekkor elmentünk harapni valamit, és Lysander is velünk jött. *mégis csodás lesz a karácsonyom*

- Mivel te úgyis egyedül élsz ezért, gondoltam hogy karácsonykor nem kéne egy embernek se egyedül lennie Tölthetnénk a karácsonyt?

- Persze! – Lysander hazament, és Castiel elkezdett nekem játszani a gitárján. én elaludtam mert eléggé késő volt. Castiel hazavitt, és amikor felébredtem reggel nem tudtam mi történt. olyan mintha a tegnap éjjel csak álom lett volna. ránéztem a naptáramra és jó kedvem gyorsan elült. December 22.-e volt elkezdtem pánikolni, hogy még nem vettem semmit a barátaimnak! Gyorsba felöltöztem, enni adtam Rocknak és elindultam vásárolni. Irisnek vettem egy „legjobb barát” bögrét, Nathanielnek egy új dossziét mert mindig panaszkodott hogy kihullanak belőle a papírok.

Castielnek már megvettem de beötlött a fejembe hogy amikor Deborával csókolózott elejtettem a zacskót és az ajándékok kiestek belőle így meglátta. *Nagyszerű! Vehetek újra ajándékot neki!* elindultam és megláttam egy antik gitár pengetőt. Tudtam hogy ez lesz neki a tökéletes ajándék. Megvettem neki. Eljött szenteste napja. Castiel és az összes barátom átjött hozzám, én mosolyogva fogattam őket, chipsel és colával. együtt feldíszítettük a fát mejd neki álltam Irissel, és Violával ebédet csinálni. Elég érdekesre sikeredett, de nembaj. Jól szórakoztunk miközben, csináltuk. miután ettünk mindenki mindenkinek odaadta, az ajándékát, és elment mindenki kivéve Castielt. Violától kaptam egy bonsai fát, Iristől, egy halálfejes övet, Lysandertől egy verset. Castieltől meg egy szív alakú párnát amin az állt hogy „Megbocsáltásunk emlékére” Ekkor véletlenül beállt a fagyöngy alá.

-Castiel! Nézz csak fölfelé! – felnézett és elmosolyodott. Oda mentem és megcsókolt. *örökké szeretni foglak Castiel!* mondtam magamban, és együtt aludtunk el és Castiel másnap elment.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.