Alice Heartdead napjója 4. Fejezet
Másnap (szombaton) bejön az apám a szobámba, miközben én gitározom.
-Alice... nagyon megvisel?- én erre semmit nem feleltem - elmegyünk fagyizni!
-Judi is jön?
-Igen!
-Akkor nem! Csak ha velem jön Ördög is!
-Megegyeztünk! - elindultunk, és próbáltam nem sántítani. Amint kiértünk a házból, két fekete öltönyös alak jött, és lefogott engem, és apát.
-Mi folyik itt? - kérdeztem kétségbeesetten. lekötöztek, majd egy hangszigetelt autóba ültettek minket, de ördög kinn maradt.
-Megvan a lány, és az úr főnök! Mit csináljunk? - mondta az egyik öltönyös.
-Az apa fejéhez szegezzenek fegyvert, aztán felszedünk még valakit - mondta Judi -itt vagyunk! - majd kiszállt a kocsiból, bekopogott, és egy viktoriánus öltözetű úr nyitott ajtót. Alig hallottam mit mondanak, de kicsit sikerült kivennem mit mondanak - Jónapot Lysandert keresem!
-Máris hívom! - majd bement az (szerintem) apja, majd Lys jött ki. Judi befogta a száját, majd lekötözte, és behúrcolta hozzánk.
-Szia Alice! ...Mizujs?
-Azon kívül hogy a mostohám gonosz, eltörte a bokám, és apámat ki fogja nyírni? Remekül, köszönöm kérdésed!
-Drága Alice! Mivel hamarosan véged, ahogy apádnak is, meg a barátodnak, így nincs senki aki megmentene titeket!
-Mért? - kérdeztem
-Hogy mért? Haha! Azért mert apádnak nagy vagyona van! Megölöm, rám száll a hatalom, és lekoptatok két gyereket!
-Engem megölhet de a lányomat nem! - mondta apám.
-rendben!
-Alice, most jobb ha nem nézel ide - elfordítottam a fejem, és és halkan sírni kezdtem. Egyszer csak egy durranást hallottam, majd kitört belőlem a sírás. Judi egy késsel közelített felém, és Lys felé... de ekkor, Cast, Démon, és Ördög benyitott.
-ÁLLJ! - rúgta ki a kést Judi kezéből. A nő elájult, a kutyák ráugrottak az ügynökökre, majd kioldozott minket - mi történt? - én csak könnyezve mutattam apámra - ouh...
-majd elmesélem részletesebben! - mondta Lys. - Alice... most hol fogsz lakni? Még nem vagy 18 nem igazán lakhatsz egyedül!
-Ne-nem tudom... t-talán a.. hadjuk! - nem mondhatok semmit a régi életemről...
-Hívjuk a zsarukat... - mondta Cast tárcsázva a számot másnap felhívott a cirkusz.
-Alice! hallottuk mi történt!
-igen, igen... nem lakhatnék...
-megint nálunk? Nyugodtan! - ugye kiskoromban, mielőtt anyám meghalt cirkuszban dolgozott, így jó trapézos vált belőlem. Rózsaszínre volt festve a hajam, kék kontaklencsét viseltem, és rózsaszínű díszruhát hordtam. Apám normálisan dolgozott, és akrobata voltam. Az akrobata nevem Szikra volt, a társamé pedig Csillag (ő volt az a fiú aki beszélt a telefonban.) Csillag igazi neve Hikuro volt. Reggel összepakoltam, majd elindultam a cirkusz felé. Nyitottam volna az ajtót, de valaki megelőzött.
-SZIKRA! - szorította ki belőlem a levegőt az egyik női bohóc. - Hallottam mi történt! Ugye megint akrobatáskodsz? Befestjük a hajad, és előkeresem a ruhád! - ezután elhúzott engem, de én hagytam is. Begöndörítették a hajam, majd befestették rózsaszínre. Rámadták a szokásos trapéz ruhámat, majd kilöktek próbálni. Minden jól ment. Este kimostam a hajfestéket, majd lefeküdtem aludni. Elindultam reggel a suliba, és Lyssel találkoztam
-Na találtál lakást?
-igen..
-Hol?
-találtam otthont és kész! - majd előre mentem a gördeszkámon Ördöggel. Délután fel lépés. A cirkuszban, egész délután, és este volt a fel lépés. A gubanc ott kezdődött hogy Megláttam Lysandert, Ambert, és Castielt... gyorsan el rejtőztem, és elfutottam. Mi jöttünk.
-Köszöntünk minden egyes nézőt, A mai előadásunkon, Gondolom mindenki emlékszik Szikrára, aki 2 éve hagyott itt minket! Van Egy meglepetésem! - ekkor bejöttem mosollyal az arcomon. A tömeg ujjongott.
-Jónapot mindenkinek! Remélem mindenkinek tetszeni fog az előadásunk! - majd belekezdtem a műsorba. *mesélő szemszög jön*
-Valahonnan ismerős ez a hang... ez a mozgás... - Mondta Lys. Ambernek viszont azonnal leesett mi folyik itt. Lement a színfalak mögé, majd a tűzhálóra átírta Alice nevét.
*alice szemszög* megint én jövök.. várjunk csak.. ez nem is az én...
-Indulás! - fogta meg a kezem Hiku. Minden jól ment, de láttam hogy Lys végre felismert.
-te jó isten... CAST AZ OTT ALICE!
-Mi?!
-nézd meg! Azok a szemek... látszik rajta éjfél barna szeme! Csak kontak lencsét visel! - minden jó volt.. amíg meg nem csúszott a kezem. A tűz felé estem..
- NE! - mondta lys, de alig hallatszott, mert a tömeg felhördült. Azthittem végem van, mikor megfoga Csillag a kezem. Lesokkoltam, de sikerült megfognom a trapézt.
-Mára ennyi is volt! Reméljük jól szórakoztak! A viszont látásra! - mondta Csillag, és intett a nézők felé nagy mosollyal. Én is így tettem.
*Az öltözőmben* épp ledőltem az ágyra, mikor valaki kinyitotta az ajtót.
-Elnézést, ma nem tudok autógrammot... Lysander? - először azthittem egy kisgyerek jött be - vagyis KIVAGYTEÉSMITKERESELITT?!
-Alice! Nem kell megjátszanod magad! Tudom hogy te vagy az!
-Na, jó... gyere mindent el mondok... anno mikor még anyám élt, itt dolgozott. Ez a közösség egy család, én is annak tekintettem őket. Miután anyám meghalt, itt éltem tovább apámmal. Csillag szinte testvérem volt, de ekkor jött ez a költözés. kb ennyi!
-értem... de mért nem mondtad el előbb?
-Azt hittem kinevettek. - ekkor Castiel jött be, röhögve.
-Ez a haj... *nevet* ne-nem bírom! - majd elesett, és tovább röhögött
-látod? - mutattam Castielre
-Mindent értek! - ekkor fütyültem, és Ördög befutott, Castielre mutattam, ő vette a parancsot, majd rátámadt
-Ha nem lenne gond... elmennétek?
-Szia! - húzta ki Castielt a kutya alól.